-Kész vagy? -kérdezte öcsém vigyorogva.

-Nem! De csináljuk! -tartottam oda a kezem a hóhérnak, mármint a tetoválónak- Ha a piercinget kibírtam, ez is menni fog!

-Még meggondolhatod magad! -figyelmeztetett vagy századszorra.

-Nem! Csináljuk! -fújtam ki a levegőt idegesen.

-Imádlak! -mosolygott rám boldogan.

-Meg tudlak érteni! -néztem a közeledő tűre rémülten.
Az öcsém és én ma vagyunk 21 évesek és megigértem neki, hogy mindenképpen csináltatunk egy ikertetkót. A bal csuklónk belselyére egy-egy csillagot a nevünk kezdőbetűivel. Mellette lesz még pár kisebb csillag, a születési évünk és még pár apróság. Megigértem neki, már nem léphetek vissza, tudom mennyire akarja.

-És te ezt élvezed? -nyöszörögtem a tű alatt.

-Csak a végeredményt! -világosított fel- ez egy kicsit kellemetlen még, de amikor kész akkor szuper!

-Kicsit? Majd' leszakad a karom! Az tuti, hogy neked sem lesz több tetkód! Többször ne fájjon!

-Nem kell aggódnod Tom, nem tervezek többet...még!

-Na ez az, hogy még!

-Tudod hogy van ez, aki megcsináltatja az elsőt, úgyis akar még!

-Hát én nekem ez az egy is elég lesz!

-Köszönöm, hogy nem futamodtál meg!

-Még megfutamodhatok! -mosolyodtam el.

-Kész is! -törölgette le a csuklómat a tetováló.

-Ugye, hogy nem is volt vészes! -vigyorgott Bill.

-Khm...nem!

-Na? -lépett a tükörhöz és a sajátját nézegette. Odamentem mellé és én is megcsodáltam a sajátomat. Tetszett a minta, de főleg a B betű miatt, mert az öcsémet jelképezi, akit mindennél jobban szeretek. Bár nagyon fáj, senkivel sem cserélném el ezt az élményt. Tudom, hogy sosem fogom megbánni ezt a tetkót, még egy dolog, ami csak a miénk és örökre összeköt mineóket.

-Nagyon pöpec! Boldog születésnapot öcsi! -öleltem meg.

-Neked is! És köszönöm! Sokat jelent!

-Nekem is...ha tudnád mennyit...

/Agnusdei/