Rajtam a sor;
-Tessk? Csak viccelsz, ugye? –hledeztem Tomra nzve.
-Nem!
-Deht hogy? s mirt? Trtnt valami?
-Nem lnyeg!
-De igen! Te alaptottad a gitr sulit Tom! Imdod! Az az iskola a tid! Minden ngyzetcentimtere tged tkrz! Hogy mondhattl fel? Nem rtem!
-Tk’ mindegy! –sztagolta nekem, mintha egy hlyvel beszlne.
-Nem, egyltaln nem mindegy! Tom…
-Semmi kzd hozz, rted? –kiablt rm idegesen, mire ijedten megtntorodtam. Dhsen nzett rm, majd elviharzott a szobjba.
Hagytam a francba az evst, mr nem voltam hes egyltaln, inkbb fogtam magam s elmentem a gitr suliba, htha ott vlaszt kapok Tom rltsgre. Mekkora hlyesg, hogy felmondott, ezt nem hiszem el. Amikor odartem egybl az igazgati iroda fel vettem az irnyt s bekopogtam.
-Szabad! –hallottam Gustav rg hallott kedves hangjt.
-Szia! –lptem be.
-Jessica! J tged ltni, rg tallkoztunk! Segthetek valamiben? –adott kt puszit s hellyel knlt.
-Mirt mondott fel Tom? –trtem egybl a lnyegre.
-Az szintt, vagy amit hallani akarsz?
-Az szintt azt hiszem… Mi trtnt?
-Khm… miattad!
-Nem rtem…
-Amikor eltntl gymond, csaldott benned, amirt megfutamodtl!
-Te…
-Igen, tudok rla, beavatott! Itt voltam, amikor hvott s krdezte hol vagy, mert rted menne!
-J g… -legszvesebben elsllyedtem volna.
-Amikor letetted a telefont, akkor dnttt gy, felmond!
-De mirt?
-Agyon dicsrted ezt a helyet, szeretkeztetek a kanapn, folytassam mg? Itt minden rd emlkezteti!
-Egyszer! Egyszer jrtam itt Gustav!
-Az neki elg volt, hogy mg jobban beld zgjon! s mita eltntl, gyllt bejrni ide! Hidd el, sajnlom, hogy ez lett s brmikor odaadnm neki a diri szkt, de az a helyzet, hogy nem akarja!
-Akkor sem adhatja fel ilyen knnyen!
-Knnyen? Mita ismerem, rlad radozik! Szerintem elg nagy ldozat volt tle, hogy hallgatott rla!
-R kell vennnk, hogy visszajjjn s ksz!
-n hajland vagyok segteni brmiben!
-Attl tartok, most rajtam a sor, hogy helyre tegyem t! –mentem is ki onnan, egyenesen Tomhoz.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
