Meggrted
-… rtem! –kszrlte meg a torkt Tom, hirtelen gy rezte, menten megfullad a szrazsgtl.
-Szval n azt mondom, hogy legyen boldog vele… veled!
-Tessk?
-Igen, tged szeret, ltom rajta! Annyira meg akart vdeni!
-De mi nem lehetnk egytt! Elment, hetek ta nem is hallottam felle!
-Krdeztem, hogy most hol lakik, azt mondta a vrosban, de tbbet nem mert mondani! Mert tudja, hogy gyis elmondanm neked! –Bill.
-Szval a vrosban… taln a rgi hzban… imdta!
-Nem tudom, lehetsges, nzd meg!
-J! –llt fel Tom- De…
-Tom! Semmi baj! –lelte meg Bill- Komolyan! Mindketttket szeretlek, fontos a boldogsgotok!
-De biztos…
-100% btyus! Menj! Sok sikert! –engedte el Tomot, aki egy ksznm utn el is ment otthonrl.
Tom ideges volt s nem igazn a tallkozs miatt, dhs volt rm, amirt ennyi ideig nem is kerestem, aztn most hirtelen felbukkantam. Kiablni szeretett volna, kiadni magbl a dht, a csaldottsgt.
Ebdet ksztettem, amikor valaki csengetett. Gondoltam biztos az egyik szomszd az, mivel ms nem tudja, hogy itt vagyok, de amikor meglttam Tomot az ajtban, lefagytam.
-Gondoltam, hogy itt vagy, imdod ezt a hzat! –kzlte ridegen.
-Tom…
-Mirt jttl el? Mirt nem kerestl?
-…Id kellett…
-Persze! Inkbb csak nz voltl!
-Tessk?
-Jl hallottad! s tudod mit? Tovbb lptem!
-Helyes, mert n is! –jelentettem ki.
-Igazn? –jtt kzelebb.
-Igazn! –lptem htrbb.
-Tnyleg?
-Tnyleg!
-Akkor mirt van rajtad a plm? –nzett a szemembe.
-n… -kaptam el a tekintetem zavartan.
-Krem vissza!
-Mi? –ijedtem be, mivel a pl lert a combom aljig, gy nem is volt rajtam ms, csak fehrnem.
-Krem! –nyjtotta rte a kezt.
Vettem egy mly levegt, levettem s odadobtam neki. Elkapta s jl vgignzett rajtam, ami elgg zavarba hozott. Jobban meg sem tudna alzni.
-Ksz! –fordult sarkon.
-Meggrted! -szltam utna halkan.
-Tessk? –fordult felm.
-Meggrted, hogy brmi trtnjk is, ugyanolyan j bartok maradunk…
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
