 Stressz;
Az ember nha azt rzi, hogy legszvesebben srna s nevetne egyszerre… ht n most ezt reztem. Tom gyermekt vrom, teljeslt az lmom… de sajnos mr ks…
-risten… -nztem magam el.
-Valami baj van? Nem rlsz neki?
-n… n csak… hm… -mosolyodtam el, ahogy belegondoltam ebbe az egszbe- Nagyon rlk neki! Ha ez kiderl, mrpedig ki fog, mivel elbb, vagy utbb meg fog ltszani, akkor Andreas kitlal Tomnak mindent.
Mgis boldogan s mosolyogva lptem ki a rendelbl. Meg volt a terv. Ha Tom megtudja, lesz, ami lesz… aztn elmegyek s vissza sem nzek. Lezrom vgre ezt az egszet s csak a babra fogok koncentrlni. Ha pedig Tom mgsem utl meg, akkor elmondom neki, hogy terhes vagyok, s megint egytt lesznk. Brcsak az utbbi trtnne.
Csak az eskv zavart be… utna jutott eszembe, hogy az pr nap mlva lesz… most mit tegyek?...
-Szia! –nyitott ajtt Tom dlutn, n pedig legszvesebben siktva kzltem volna vele, hogy gyermeket vrok tle.
-Szia! –mosolyodtam el a gondolatra, majd adtam az arcra egy puszit s beljebb mentem.
-Valami baj van?... Csak egy puszit kapok?
-Nincs semmi! –cskoltam meg.
-Akkor j… -hzott maghoz s felvett a karjba.
Szenvedlyesen kstolgatta ajkaimat, de tudtam, most nem lehet s nem csak a kicsi miatt… most valahogy nem megy…
-Vrj… -prbltam eltasztani, de mr az gyban voltunk- Tom! Vrj! Krlek!
-Igen? –szakadt el tlem nagy nehezen.
-Most… most nem megy… nem lehet… ne haragudj!
-Oks, megrtem, ni bajok, lelltam! –szllt le rlam.
.Kszi… -prbltam lenyugodni s lthatan is ezen volt- Haragszol?
-Mi? Dehogyis! Bocsi, hogy nagyon letmadtalak…
-Semmi baj… -mosolyodtam el- Bocsi, hogy nagyon felizgattalak…
-Semmi baj! Szeretlek! –cskolt meg.
Teht pr napom maradt az eskvig… s azt a pr napot ki is fogom hasznlni. Az eskv napjn pedig…
-Kicsim? –rntott vissza Tom hangja a valsgba.
-Hm? –kaptam oda a fejem.
-Azt krdeztem, hogy mikor msz ngygyszhoz!
-Ja, … m-ma voltam!
-s? –jelent meg az arcn megint az a mosoly.
Taln remnykednek neveznm… vagy csak bekpzelem s minden hts szndk nlkl rdekldik a hogyltem fell?
-Tom, szlnk, ha lenne valami bajom! Nem vagyok beteg!
-s a rosszul lteid…
-Stressz! Ennyi… max egy kis lskd… ahogy Andreas nevezn… -tettem hozz alig hallhatan.
-Mi van Andreassal?
-… az, hogy lehet, mr otthon van…
-Otthon, de ht 8-ig…
-Nem tudom, lehet, hogy az eskv miatt…
-llj! Nincs semmifle eskv s nem is lesz!
-Tom…
-Anne?
-Hagyjuk… -adtam fel, tudom, hogy gyis sket, ha errl van sz… szelektv hallsa van…
-Ne esznk valamit, hes vagy?
-Igen, nagyon, pedig fl rja mg semmi tvgyam nem volt…
-Akkor megtertek!
-n… n addig… bocsi… -mentem ki a frdszobba megint… kezd elegem lenni a mellkhatsokbl.
-Stressz… -nzett utnam Tom csaldottan.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
