Szerelmes Kaulitz-ok;
*Tom szemszöge:*
"Édes volt ahogy magyarázkodott, és bocsánatért esedezett, alig bírtam magammal, hogy csóknál ne menjek tovább. De nem lehet, árthat nekik. Eldöntöttem... ha ennek vége, megkérem a kezét! Hú, ebbe még belegondolni is fura... én meg az elkötelezettség! Két külön fogalom... VOLT Emma előtt! Már nem az, már családot akarok, saját családot, méghozzá tőle! Tudom hogy menne nekünk, jók vagyunk együtt és tudom, hogy szeret! Ahogy én is őt! Mondhatni hogy ő az első nagy szerelmem. Senkivel sem gondoltam még olyan komolyan kapcsolatot, mint vele. Most hogy tudom, akár el is veszthetem, most jövök rá, menniyre, mennyire szükségem van rá... rájuk! Remélem a kicsi nem örökli a makacságunkat, mert abból mindkettőnknek kijutott bőven. Megijesztett ezzel az összeesésével, de úgy látszik ez kellett, hogy észhez térjek! Most az a legfontosabb, hogy ő mit akar, és neki mi a legjobb. Tényleg eltúloztam az aggódást, de rettegek attól, hogy valami baj legyen. Egyikőjüket sem akarom elveszteni..."
-Na? -kérdezte Bill Tomot. -Hahó, itt vagy?
-Hm?
-Azt kérdeztem mi volt bent?
-Ne haragudj, csak elgondolkodtam.
-És min? -kíváncsiskodott Bill.
-Megkérem a kezét! -vigyorgott rá Tom.
-Mi? Tényleg? Te... az övét?
-Igen!
-Ki vagy te, és mit csináltál az én felelőtlen bátyámmal?
-Kössz! Az a felelőtlen idióta felnőtt, és családot akar Emmától! Ezt csináltam vele, pontosabban ezt csinálta vele Emma, aki elrabolta a szívét.
-Öhm... -tette Bill Tom homlokára a tenyerét. -Nem vagy lázas! Akkor mi lehet?
-Vegyél komolyan, legalább te! Komolyan beszélek, ikrek vagyunk miért nem érzed, mit érzek most?
-Érzem, és pont ez az! Ijesztő, de egyben klassz is! -veregette hátba bátyját.
-Bill! Szerelmes vagyok! -közölte vele Tom.
-Igen... azt hiszem észrevettem ezalatt a pár hónap alatt! -nevetett.
-Akkor jó!
-Te teljesen kész vagy! -állapította meg Bill.
-Ezt teszi a szerelem!
-Hé! Lassan nyálasabb lesz mint én, nem ér!
-Oké igaz! Odáig azért nem fajulok el!
-Na kössz, "Mr. Emma elrabolta a szívét"!
-Megkérdem mikor adja vissza. -állt fel Tom.
-Nem vagy normális! -fogta a hasát Bill a nevetéstől.
-Jó hogy rájössz! -ült vissza Tom is nevetve. -Elvégre ikrek vagyunk!
-Azok!
-Najó, kezdek megijedni tőletek! -szólalt meg Simone is, aki végig követte az eseményeket. -Ez a szerelmes fiú látvány...
-Anyu, boldogok vagyunk, és szerelmesek! -Bill.
-Látom!
-Kate! -húzta az ölébe Bill az épp előtte elhaladó kedvesét.
-Jesszus, a frászt hozod rám! -Kate.
-Ne haragudj! Csak azt akartam mondani, hogy szeretlek!
-Én is... de mi ez a nagy szerelmes vagyok kedv?
-Ne is mond, nem lehet őket lelőni! -forgatta a szemét Simone mosolyogva.