-Szia Barby, Georg vagyok! -hívta fel Georg Barbyt.
 

-Szia, miben segíthetek?
 

-Beszélnünk kéne...személyesen! Fontos az ügy!
 

-Oké! Most egy órás szünetem van, ide tudsz jönni?
 

-Mondd a címet!
 

-Barby, jössz ebédelni? -kérdeztem barátnőmet, miután visszajött hozzánk.
 

-Most nem, Georggal találkozom!
 

-Oké, hozunk neked is valamit akkor!
 

-Köszi!
 

-Szia! -köszöntünk el Katetel és elindultunk ebédelni. Georg 10 perc múlva érkezett meg a stúdióba és elmondta Barbynak Tom tervét, aki elég rosszil fogadta.
 

-Tomnak elment az esze!
 

-Igen! Valamit tennünk kell, nem csinálhatja ezt!
 

-A divathét után elmondom Billnek, ő majd leállítja! Ez nem lehet igaz, és én még azt hittem, hogy végre felnőtt! Szegány Emm!
 

-És tudod mi a röhej?
 

-Na mi?
 

-Tom beleszeretett Emmába, de tagadja! Azt mondta csak simán kedveli, de muszáj megtennie, mert Bill fontosabb!
 

-Kinyírom Tomot! Hogy lehet ilyen lökött?
 

-Én sem értem!
 

-Legszívesebben most azonnal futnék Billhez, de nélküle is van most elég baja!
 

-Tedd ahogy jónak látod! Csak...muszáj volt valakinek elmondanom, aki Emmát is ismeri és Tomot is!
 

-Emma megváltozott mióta együtt vannak! Boldog vele! De Tom kihasználja és ha ez kiderül...újra befog zárkózni!
 

-Nem tudom, én nem ismerem...
 

-Gyere el velünk ebédelni és nézd meg milyen! Ismerd meg!
 

-Nem is tudom...nem akarok zavarni!
 

-Nem zavarsz, Bill is ott lesz! Megismerhetetd a barátnőjét is Katet. Na, gyere, jó lesz!
 

-Oké! -egyezett bele Georg, majd utánunk indultak.
 

Jól éreztük magunkat, jobban megismertük egymást és jó volt kicsit elszakadni a munkától. Kicsit szomorú voltam, hogy Tom nincs ott, úgyhogy félrevonultam egy kicsit és felhívtam.
 

-Haló! -vette fel a sokadik sípszó után.
 

-Szia! Merre jársz? Most van egy órás szünet, gondoltam...
 

-Anyuval vagyok, most nem tudok odamenni! Hónapok óta igérem neki, hogy meglátogatom!
 

-Értem! -szomorodtam el még jobban.
 

-Ne haragudj kicsim!
 

-Nem...megértem!
 

-Bepótoljuk, igérem!
 

-Ezek szerint az interjút sem láttad...
 

-De! Az után mentem el! És írtó szexi voltál!
 

-Hiányzol!
 

-Te is nekem! De most le kell tennem!
 

-Oké...szia!
 

-Emm kicsim!
 

-Hm?
 

-Szeretlek!
 

-Én is téged! -mosolyodtam el halványan, majd leraktuk.
 

-Na? -kérdezte Kate, amikor visszaültem mellé.
 

-Nem! -sóhajtottam- Az anyukájánál van...
 

-Biztos régóta igérgeti! -próbált vigasztalni Georg, de nem nagyon ment neki.
 

-Aham...biztos! Ne haragudjatok, de most elmegyek...